Blog



február 8, péntek – Levelek haza: Jáva

Share to Facebook Share to Twitter Share to Twitter Share to Twitter

KÖZZÉTETTE: andi    CÍMKÉK:      KÖZZÉTÉTEL DÁTUMA:  February 8, 2013



yogyakarta street Jáva Indonézia legnépesebb és a világ egyik legsűrűbben lakott szigete, emellett Jakarta a főváros otthona is. A sziget szinte teljesen vulkanikus eredetű, a tájat 38 vulkáni kráter gazdagítja, melyek közül akad ami mai napi aktív. Balitól 40 perc komp út és a legkeskenyebb helyen 3, 5 km választja el, mégis olyan mintha egy kicsit más világba cseppennénk. A különböző hódítások következményeképpen Jáva mára szinten teljesen iszlám hívő terület lett, és ez történelmileg és kulturálisan is mássá teszi.

 

A turisták legtöbbször Balira jövet-menet két-három napos út keretében látogatnak ide megnézni a Bromo vulkánt, Borobodurt és Prambanant általában egy Yogyakartában eltöltött délutánnal és/vagy estével egybekötve. Az utazók szeretik a változatossága, nyugalma és árai miatt is Jávát választani egy rövidebb vagy hosszabb állomásként.

 
 

Jávára érve egy kicsit elfáradtunk a hónapok alatt összegyűlt sok élmény hatására és a túrista ipar egyik fellegváraként emlékeink közé került Bali után. Balin a vízum szabta időkorlátok és a tervbe vett látnivalók zsúfoltsága miatt szinte folyamatosan rohantunk: utazás, pakolás, látnivalók, környék felfedezés, tenger, pakolás, utazás, templom, rizsföld, palota, utazás, kávéültetvény, templom, pakolás, utazás, delfin, kakas, templom…

 

Elég sokáig úgy gondoltuk Jáván az első állomásunk a Bromoi nemzeti park és az azonos nevű híres vulkán lesz. A csodálatos napfelkelte 3000 m magasságban a máig működő vulkán kráter felett felejthetetlen élmény lehet. Ezért is vettük meg az éjszakai távolsági buszra a jegyet a Probolingoig. Aztán ahogy elkezdtünk a részletek miatt utána olvasni elment a kedvünk Bromotol. Az igazi információk és tárgyilagosabb elkendőzetlen vélemények általában nem az útikönyvekben, hanem az utazók blogjain találhatóak illetve a szállások beszédes értékelései között mazsolázgatva. Általános vélemény volt, a vulkán túrával kapcsolatban hogy a környező szállások indokolatlanul drágák és sokan panaszkodtak arra is hogy piszkosak, csótányosak. A tulajok nem tesznek semmit azért hogy jól érezd magad, és nem segítőkészek, mert nincs érdekükben. Akkora a kereslet irántuk hogy az alacsony színvonalú és/vagy drága helyeken is szinte folyamatos teltházzal dolgoznak. Megoldás lehet ha Probolingoban töltöd az éjszakát. Ebben az esetben egy másik kérdéssel kerülsz szembe: a feljutáséval. Probolingóból hajnal kettő körül el kell indulni hogy felérj a hegyre a napkeltére. Ebben az időpontban minden forrásunk szerint ez csak taxival lehetséges, akik elég rendesen megszabják az árat. Hajnal kettő körül állítólag tömegével nyüzsögnek a turisták és a taxisok Probolingo buszállomásán és egymást licitálják túl a fuvar reményében. A Cemoro Lawangig közlekedő kis távolsági minibuszokkal csak reggeltől lehet feljutni a hegyre, akkor viszont életbe lép az egy eltöltött éjszaka a hegy oldalában. (Persze az is lehet hosszasabb keresgélés és egy Probolingoban eltöltött nap után mikor személyesen felkereshetjük a buszállomást más információk birtokába jutunk, de akkor erre nem volt időnk és lehetőségünk… )
Természetesen akadtak páran akik a leírásuk alapján mindennel meg voltak elégedve, de ezek a bloggerek szinte kivétel nélkül valami drága csomag részeként egy több csillagos luxus szálloda vendégeként töltöttek el pár napot a vulkán mellett ahova a négykerékmeghajtású dzsip vitte fel őket a napfelkeltéhez. Ők nem a hátizsákos utazó kategóriába tartoznak mint ahogy mi is, akik ennél sokkal alacsonyabb költségvetésből élünk.
Az éjszakai busszal megoldottuk a szállás kérdését, és még az érkezésünk időpontjai is megfelelő lett volna a Bromoi kiruccanáshoz. Amit viszont nem oldottunk meg ezzel az hogy hol hagyjuk a 33 kilót amit a hátunkon cipelünk 4 hónapja…

 

Szóval felszálltunk a távolsági buszra Lovinán egy Probolingóig szóló jeggyel és nagyon kevés lelkesedéssel… A buszon döntöttünk, kihagyjuk a napfelkeltét. Szerencsére a Lonely Planet egyszerű szótármellékletével és egy valamennyire angolul tudó utas segítségével harmadszorra meg tudtuk értetni a buszsofőr jobb kezével, hogy ha lehet nem szállnánk le mégsem félúton hanem elmennék a végállomásig.
Azt gondolom két oka volt a döntésünknek:
1. Pokarából minden reggel láthattuk a Himalája vonulatait és az Annapurna felett felkelő napot – és el is kirándultunk a Sarangkotra a legjobb kilátást nyújtó hegytetőre az élményért – és már átéltük a felejthetetlenül aranyszínű és csípős Ladakhi reggeleket is.
2. A Balin átélt túrista ipartól való menekülés vágya
Ha ezek közül az csak az egyik nem teljesült volna, akkor biztosan felmentünk volna Bromora.
Nem szeretném senki kedvét elvenni attól, hogy Cemoro Lawangtól egy rövid pár kilométeres sétát téve megnézze a napfelkeltét Bromon, majd a környéken barangolva, a hegytetőnél lévő hindu templomban merengve eltöltse a délelőttöt vagy egész napot. Most is azt gondolom, hogy gyönyörű lehet csak nem árt felkészülni a lehetséges bukatókra. Érdemes előre utána olvasni mennyi a viteldíj a buszon, mert külföldieknek szeretnek többet számolni, vagy a taxi, hogy tudjuk mi a “reális” viteldíj, a szállásoknál végigolvasni a hozzászólásokat és véleményeket hogy ne érjen meglepetés. És talán azt is érdemes észben tartani hogy biztos hogy nem leszel egyedül és nem fogsz tudni csendben meditálni a látvány szépsége felett. Sőt, ha nagyon nem szerencsés napon mész akkor egyszerre várod majd a napfelkeltét két busznyi egymás sarkát taposó és ipaddel fényképező japán és koreai csicsergő turistával. 
 
 
 

A Bromói kitérővel vagy anélkül is első – és aztán végül utolsó – bázispontnak Jáva kulturális fővárosát Yogyakartát, vagy ahogy a helyiek is becézik, Yogyát választottuk. Yogya művész és diákváros. Művész város, mert a Indonézia legtöbb híres művésze vagy élt itt vagy jelenleg is Yogyaban él, éppen ezért a helyi művésztelepnek erős ízlés formáló szerepe van a kortárs Indonéz kultúrában. És diákváros, mert a legutóbbi felmérések alapján a város lakóinak kb. 20%-a diák ami az egyetemek, főiskolák és egyéb oktatási intézmények számát figyelembe véve nem meglepő: állami és magán intézmények várják a diákokat szinte minden területen a informatikától, a turisztikán át a vizuális művészetekig. Ott létünkkor belebotlottunk filmfesztiválba ami ázsiai alkotók művein keresztül szerette volna bemutatni a különböző országok kultúráját és szokásait. A kis- és nagyfilmek között szép számmal szerepeltek olyan Indonéz alkotások, amik Yogyakarta valamelyik vizuális műhelyéből kerültek ki.

 

Yogya szintén otthont ad sok neves helyi tetováló művésznek és fesztiválnak. A tetoválok nem ritkán festők vagy batik művészek is mint a szállásunk, a Setia Kawan Losmen tulajdonosa Bedhot is. Az indonéz kultúrában erős gyökerekkel rendelkező a testdíszítés leginkább Borneo, Szumátra vagy Mentawi szigetén volt elterjedt, Jáva szigetén viszont sosem volt régi időkre visszavezethető tradíció.
Mára Yogya viszont már jelentős szerepet foglal el a tetováló kultúrában, olyannyira hogy az első Indonéz hivatalos kiállításnak is a város adott otthont 1997-ben. A tetováláshoz rossz emlékek is kapcsolódnak: a ’Petrus gyilkosságok’ néven ismertté vált tisztogatás sorozat és a tetkó fogalma összekapcsolódott. A ’Petrus gyilkosságok’ 1983-és 85 között zajlottak a Suharto rezsim alatt, és több ezer ember életet követeltek. (Különböző források más számokat tartanak valósnak valahol a három és tízezer között.) Suharto elnök az egyenlőtlenségek hatására kialakult politikai hatalomra is törekvő gengszterek és bűnözők világát szerette volna ezen, a nem kevéssé kritizálható módon felszámolni. Bár az elnök önéletrajzi könyvében azt nyilatkozza, hogy nem a gyilkosság volt az elsődleges eszköze a rendrakásnak, a rendőrök csak azokat lőtték le, akik nem adták meg magukat és harcba keveredtek a rendfenntartókkal, a történészek ezt erősen megkérdőjelezik. A halottakat az utcán fellógatták, sikátorokba kiterítették vagy az utcasarkon hagyták elrettentésképpen. A halál oka volt mindig ugyanaz volt: három golyó a fejben. A mindennapi embereknek sokáig nem volt teljesen egyértelmű pontosan milyen indokok állnak a kormány által irányított gyilkosságok mögött, és hogy mi alapján választja ki a rendőrség és a katonaság, hogy ki a bűnöző. A civilizáltnak nem mondható események félelmet kelltettek az egyszerű emberekben…. (Mint általában a magánhadsereggel rendelkező nagyhalaknak itt sem esett bántódása.) És hogy hogyan kapcsolódik ez a véres mészárlás a tetováláshoz? A meggyilkolt gengszterek, bűnözők szinte mind kivétel nélkül tetováltak voltak. Az újságok, a híradó rendszeresen a tetovált gonosztevők haláláról számolt be. A tetoválás egyenlő lett a bűnözéssel. Sok hétköznapi ember kezdett rettegni a meglévő mintái miatt és brutális módszerekhez folyamodott az eltüntetésük érdekében: sav, vasaló, dörzskő, mész… egész a húsig lemarták a bőrt hogy eltüntessék a bűnöző bélyeget. Az óriási fájdalom nem rettentette vissza az öncsonkítástól az embereket, bármit megtettek volna hogy megmeneküljenek a három golyótól. 1986-ra szinte teljesen eltűnt a tetoválás Indonézia hétköznapjaiból. De nem sokkal azután, hogy a Petronsa gyilkosságok véget értek, a tetoválás divatja újra elkezdett virágozni… Az első nagy hullámot a Guns n’ Roses 1987-es Appetite for Destruction albuma és annak gótikus keresztet ábrázoló borítója hozta, a második nagy hullám a Red Hot Chilli Peppers 1991-es Blood, Sugar, Sex and Magic anyagához köthető. Mára a divatos minták között szerepelnek a helyi törzsi és kultikus motívumok és állatok ugyanúgy mint a kínai vagy japán tradíciót követő minták és formák.

 

Yogyakarta barátságos hangulatával magával ragad. Megérkezésünk után egy közvetlen helyi férfival elegyedtünk szóba az utcán, aki viccesen figyelmeztetett minket három napnál tovább maradni Yogyában veszélyes, mert az ember megszereti és itt ragad. Igaza lett. Ott ragadtunk és Jakartát töröltük a listáról. A helyiek kedvesek és érdeklődőek. A város nyugalmas de nem unalmas vagy álmos. Az érdeklődő megnézhet egy gamelán együttes, wayang árnyjáték vagy klasszikus jávai tánc előadást, elmehet a művészek kiállítótermeibe, ezüst ékszer műhelyeibe vagy batik üzleteibe. Látogatást tehet a különböző múzeumokban, a Kratonban vagyis a szultán palotájában, vagy a vizi palota romjainál, vagy csak kószál a városban és hagyja magát elveszni. A város centrumától kb 5 km-re található Jáva ezüstiparának központja Kotagede, az egykoron hatalmas Mataram Királyság székhelye volt ma már Yogyakarta egyik csendes negyede. Yogyakarta mellett számos környékbeli kisváros rendelkezik hasonló történelmi és kulturális háttérrel a legismertebb közülük a 60 km-re lévő Solo.

 

batik yogyakartaYogyakarta ( és a környék) egyik legkelendőbb árucikke a batik. Rengeteg ember próbálja lépten nyomon becsábítani az idegennek tűnő járókelőket különösen a Szultán palota környékén és az odavezető úton mindenféle híres batik kiállításra, aminek nem szabad hinni. Sokszor silány minőségű és nem igazi kézzel készített alkotások, és ráadásul drágák is. Erre nemcsak az útikönyv hívta fel a figyelmünket hanem több segítőkész helyi ember is megállított minket és tájékoztasson a csalókról… (habár sosem “hiszünk” a túlbuzgó ajánlatoknak különösen a látnivalók környékén, de jól esett az idegen emberek kedvessége ) Egy bromóról betelepült nagyon mosolygós öregúr felajánlotta hogy útbaigazít minket az eldugott batik műhelybe amit kerestünk. Az úriember amellett hogy elmagyarázta, a legtöbb hiéna pont az úti célul választott műhelytől veszi meg a batikképeket majd máshol eladja akár háromszoros áron is, megosztotta velünk az élettapasztalatán alapuló bölcsességeit is: minden ember egyforma szülessen bárhol vagy jöjjön bármilyen körülmények közül; egy isten van csak másképp hívjuk éppen ezért minden vallás egyforma de a legfontosabb hogy minden vallás alapvetően a jóra tanít. A jó házasságnak az alapja hogy a férj és feleségét mindig meghallgassák egymást és hogy a végén mindig igent mondjanak és sohasem nemet. Mint sok műhelyben ahol batikkal foglalkoznak itt is be lehet iratkozni egy tanfolyamra (1-2 nap) melynek a végén a kész művet is hazaviheti a hallgató. Az olcsóbbak kurzusok ára 150.000 – 200.000 indonéz rúpia (3000- 4000 Ft), de akad 2 millióért is. Kérdés, hogy 10-szer jobb-e vagy csak egy elegánsabb szállodából egy trendibb helyen tartják.

 
 
 

Közép Jáva a vulkánok tövében bővelkedik a régészeti kincsekben: buddhista és hindu templomok, régi mecsetek, portugál kastélyok és muzulmán szultánok palotái. A 8-ik századtól Indonézia erős indiai befolyás alá került. Buddhista és hindu királyságok alakultak amik megépítették többek között a maguk palotáit, templomait. Közép Jáva a vulkánok tövében bővelkedik a régészeti kincsekben: buddhista és hindu templomok, régi mecsetek, portugál kastélyok és muzulmán szultánok palotái. A 8-ik századtól Indonézia erős indiai befolyás alá került. Buddhista és hindu királyságok alakultak amik megépítették többek között a maguk palotáit, templomait. Borobodur és Prambanan egyike ezeknek a leleteknek.

 
 

borobodurA világ legnagyobb buddhista templomaként ismert épületet mára az UNESCO a világörökég részének nyilvánította. Borobodur neve a szankszrit kifejezésből vihara Buddha uhr eredeztethető, jelentése: buddhista kolostor a hegyen. Borobodur 750 és 842 között épült fel a közép Jáva dzsungelében, jó 300 évvel a Kambodzsában található Angkor Wat előtt. Nem sokat tudni a korai történelméről, de az biztos hogy embek ezreinek kellett dolgozni a trópusi hőségben azon, hogy oda hordják, megfaragják és egymásra helyezzék a 60 000 m3 követ a 2500 m2 alapterületű és 34 m magas templom felépüléséhez. Borobodur a királyság hanyatlásával a 11. század környékén lassan feledésbe merült. Atemplomot benőtte a dzsungel és több centiméter vastagon betemette a vulkáni hamu. Borobodur 1814-es újrafelfedezése egy angol katonatiszt, Jáva akkori angol kormyányzója Sir Thomas Stamford Raffles nevéhez fűződik, aki nem mellesleg arról híres, hogy megalapította Szingapúr városát. Az első helyreállításokat 1907-ben Theodor van Erp, egy holland úriember vezette, de az igazi rekonstrukció az UNESCO segítségével történt 1973-82 között. A rekonstrukcióhoz – ami egyébként mai napig tart – csak eredeti alapanyagokat használtak fel. A templom felülről nézve egy mandalát formál, az alsó 5 terasz négyzet alakú ( ez adja az alaprajzát is) ezen található 3 kör alakú terasz összesen 72 db harang alakú sztupával és legfelül középen a fő sztúpa. Minden oldalon lépcsősor vezet a fő sztúpához. A zarándok a buddhista hagyományoknak megfelelően minden szintet az óramutató járásának megfelelő irányban jár körül, összesen kilendszer mielőtt a csúcsra ér. (a kilences szám misztikus a buddhista hagyományokban).

borobodur2 A teraszokon körbefutó domborműsorozat a megvilágosodáshoz vezető út különböző állomásait, folyamatait ábrázolja. Az alsó szinten a jó és a rossz cselekedetek következményeit örökítették meg, a másodikon a történelmi Buddha azaz Sakjamuni Buddha életének és előző életeinek eseményeit láthatjuk (dzsátakak) . A legfelső szinten pedig a mahajana, azaz Sakjamuni Buddha második tanításait illusztrálják. A kör alakú teraszokon található harangalakú kis sztúpák egy-egy meditáló Buddha szobrot rejtenek, amiket megleshetünk a rácsos mintán keresztül.A Borobodue templom együttes három templomot foglal össze, a nagy Borobodur templomot és két sokkal kisebb keleti irányban található épületet a Mendut és a Pawon templomokat. a buddhista zarándokoknak a két kisebb templom meglátogatása kötelező állomás Borobodur előtt.Borobodur nem csak egy “múzeum”, vallási zarándokhely hanem használatban lévő templom is. Minden év májusában itt is megrendezésre kerül a Waisak (Vesak) fesztivál amikor Buddha születését, megvilágosodását és halálát ünnepli a szerzetesek vezetésével a kb. 15 000 fős tömeg.

 
 

prambananA másik monomuntális műemlék a hindu valláshoz kapcsolódik. A Borobodurhoz hasonlóan 8-ik században épített és a világörökség részének nyilvánított Prambanan templomegyütese eredetileg 224 kisebb-nagyobb templomból állt. A templomok alaprajza hasonlóan a buddhista épületéhez mandalaszerű. Ahogy kívülröl haladunk befelé, a három kőkerítéssel elválasztott koncentrikus négyzet alapú területen át, úgy jutunk el szimbólikusan az alsó világtól az istenekig. A legbeslő területen 16 templom áll, köztük található a három fő szentély:

a Shivának szentelt középen, tőle északra a Brahmának és délre a Vishnunak szentelt templomok állnak. Ugyanitt helyezkednek el a három fő isten “járműveinek” szentelt templomok is (ezek a szállító eszközök állatok, amik szentek a hindu vallást követők szemében): Shiva esetében a bika, Brahma esetében a sas és Vishnunál a hattyú segített a közlekedésben.
prambanan

Prambanan sorsa is nagyon hasonló Boroboduréhoz. A templomokat a 10 század környékén magukra hagyták és a természet és környezeti hatások erősen megrongálták. Felfedezése ugyanannak a Sir Thomas Stamford Rafflesnek a nevéhez fűzödik, mint Boroboduré. Az első rekonstrukciók 1830-ban kezdődtek el, a fő Shiva templomon 1953-ig de a többi területen a mai napig tartanak. Összességében kevésbé lehetett helyreállítani az eredeti állapotokat, mint Borobodurban, az eredetileg 242 templomnak kb a 30 százaléka áll most.(A turizmus szakos tanulók akik “nyári szakmai gyakorlatukat” töltik a parkban ingyenes tárlatvezetést adnak a turistáknak egy igazolásért cserébe. Az ő elmondásuk alapján a helyreállítást végzőknek erősen szabályozottak a lehetőségeik: az újjáépítéshez eredeti anyagokat használhatnak, csak nagyon kis százalékban megengedett az új anyagok hozzáadása. Mivel a legtöbb templomnak 50-70%-a is sérült ezeket nem lehet újraépíteni. A helyükön összegyűjtött kőkupac mutatja hogy régen itt is állt egy szentély) Sajnos az 1996-os nagy földrengések további károkat okoztak az épületegyüttesben. A helyi hinduk, főleg a balinéz örökségből, gyakran választják a helyi ünnepeik és szertartásaik színhelyéül Prambanant, így hozva vissza az antik történelmi parkba a mindennapokat.A műemlék park további érdekessége, hogy területén a hindu templomegyüttes mellett kisebb buddhista templomok is megtalálhatóak ( Sewu, Bubrah és Lumbung templom) mintegy ezzel is szimbolizálva a régi időkben a vallások közötti elfogadást.

 
 
 

becak yogyakartaYogyakarta volt az első város az utazgatásunk során ahol találkoztunk a tömegközlekedéssel azaz a városon belül több buszmegállóval is amihez buszoknak is kell tartoznia. ( bár az igazat megvallva a buszemgállón és az abban várkozó kevés számú utason kívül, a várostérképen megjeleölt útvonalak és egy amerikai utazó állítása az egyetlen bizonyíték a buszok létezésére, mert ottlétünk alatt valahogy egyet se láttunk közlekedni az utakon) Már olyannyira hozzászoktunk, hogy gyalog megyünk mindehova hogy személyes élményeket nem tudok mondani, csak az előbb említett amerikai úr véelményét aki szerint a buszútvonal minden logikát mellőzve lett kialakítva és a gyalogosan 15 perc alatt megtehető útvonal majd egy órába telt neki busszal a sok kitérő miatt… Kicsit bonyolult, kicsit ritkán jár de az övék. Nem fogok meglelpő dolgot mondani azzal, hogy az emberek inkább motorra ülnek mint eddigi tapaasztalatok szerint mindenhol ázsiában. Bár Jáva fejlettebb és ezért nagyobb számmal akadnak autók is, de a motor itt is nagyon kedvelt utazási eszköz. A másik A-ból B-be jutási lehetőség a lovas kocsi vagy a helyiek által becaknak hívott biciklis szolgáltatás is. ( Nepálban ezt az eszközt riksának hívják és a biciklit hajtó elöl ül, az utas mögötte foglal helyett a kis “hintóban”. A jávai változatban a biciklit tekerő hátul foglal helyett, a párnás ülőke pedig előre néz. Különbség a szerkezeti felépítés mellett a külső megjelenés: A helyi becakok puritánok, egy-egy jármű festése merészebb, még a nepáli riksák díszítettsége erőteljesebb és nem félnek a művirágok és tükrök használatától sem.) Egyszer utaztunk becakkal mert a Nepálban összeszedett lábsérülések itt még erősen jelen voltak, és megtörtént a ‘sehogytovább’ a város egyik pontján. Bár a helyiek is előszeretettel veszik igénybe a becakot, a közel hatvan éves bácsival a hátam mögött egész úton imperialista kizsákmányolónak éreztem magam – és ezt folyamatosan hajtogattam is . Ezen az a tudat sem változtatott hogy ha a megélhetését segítettem azzal, hogy beültem hozzá. A legrosszabb az volt amikor egy kis emelkedőnél leszállt és hevesen nekiveselkedve feltolt minket. A végén majdnem dupla pénzt fizettünk neki, amit értetlenkedve és sokat hajolgatva fogadott el.
A környéket bejárni vonattal és távolsági buszokkal is viszonylag egyszerű. Sok kis utazási iroda vagy szállás szervez utakat a közeli látványosságokhoz amik nem drágábbak mintha az ember vonatozik, távolsági buszozik és onnan még esetleg taxizik a több km-re lévő templomhoz. Érdemes több helyet is megkérdezni és minden tényezőt figyelembe venni a döntésnél. Mi beneveztünk Bedhothoz a szállás tulajához egy körútra aminek külön érdekességet adott a tökéletes állapotban lévő 1970-es Volkswagen kisbusz. Napsütés, blues, hoszúhaj, VW kisbusz, szabadság … kell ennél több? Szóval most már biztos, hogy kell egy kisbusz!

 
 
 

Jáva szigetén a történelem és a kultúra mellett ugyanúgy megtalálhatóak a természeti szépségek is. A Dieng-fennsík mely Közép-Jáva szívében található zöldellő, hegyi kávé-, tea- és dohányültetvények és a szigeten sívaista szentélyek otthona. Álmos kis halászfalukba is tehet az ember egy kisebb kirándulást és akad tengerpart is Pounding-nál vagy Pangandaran az üdülő város partajainál, bár kétség kívül nem erről híres Jáva.

 

A következő nagy kaland a másfél napos hajóút Jakartaból … Szingapúrig. Nem igazán terveztük a Szingapúri látogatást de úgy döntöttünk,  mivel 45 percnyi hajóútra tesz le a tengerjáró egy szigeten így akkor megnézzük. Ha nem tetszik, majd továbbállunk.







5 hozzászólás a bejegyzéshez

Ns0xyT I went over this website and I believe you have a lot of wonderful info , saved to my bookmarks (:.

“I have learn several just right stuff here. Certainly price bookmarking for revisiting. I wonder how so much effort you put to create any such fantastic informative site.”

vZLiuU I will likely be coming back to your blog for even more soon.

Np868K Thank you, I have just been looking for info about this subject for ages and yours is the best I have discovered so far. But, what about the bottom line? Are you sure about the source?

Very few internet sites that take place to become in depth beneath, from our point of view are undoubtedly effectively really worth checking out.



szólj hozzá !









 

Protected by WP Anti Spam