Blog



október 27, szombat – Levelek haza : Kopan

Share to Facebook Share to Twitter Share to Twitter Share to Twitter

KÖZZÉTETTE: andi    CÍMKÉK:  , , , , , , , ,     KÖZZÉTÉTEL DÁTUMA:  October 27, 2012



Október elején egy 10 napos elvonuláson vettünk részt a Kopanban a tibeti Gelugpa hagyományvonal egyik kolostorában. A Kopani kolostor az első volt ami nyugatiaknak tartott szervezett tanításokat. Az első csoportok a nyugati materialista értékeket megtagadó és a keleti filozófiát magukénak való hippi nemzedékéből alakultak. Az évek folyamán egyre szélesebb körből kerültek ki a tanítványok, akik közül talán a leghíresebb az amerikai színész Richard Gere. Köszönhető ez, a mára már a világot behálózó szervezet, az FPMT (Foundation for the Preservation of the Mahayana Tradition) megalapításának is.

Kopan megalapítása és a hozzá kapcsolódó személyek nem hétköznapi története is lehetne egy Hollywoodi forgatókönyv alapja.
 
 

A kolostort 1960-as évek végén alapította két Tibetből menekült láma egy német-orosz családból származó Amerikában élő hercegnő segítségével. Zina Rachevsky édesapja orosz herceg volt a Romanov családból aki a forradalom elöl menekült először Franciaországba később Amerikába, édesanyja német zsidó családból származott, akik építkezésekből és a tulajdonában lévő szállodákból tettek szert mesés vagyonra. Zina feltűnő szépségének köszönhetően már fiatal korában megízlelte a hírnevet: szerepelt filmekben és újságok címlapján is. Mivel gazdag volt sok mindent megengedhetett magának, rengeteg partit adott, botrányos és zajos életet élt. Nem vetette meg az italt és a kábítószereket sem. Miután első házassága zátonyra futott, újra férjhez ment egy Hollywoodi filmrendezőhöz, akivel két közös gyermekük született. Látszólag megvolt mindene de nem találta a helyét a világban. Keresni kezdte a lehetőségeket, a válaszokat hogyan lehetne boldogabb, kiegyensúlyozottabb, illetve hogy miért is van ezen a világon. Nem volt egyedül, mert ekkor, a 60-as években kezdett virágozni Amerikában a hippi kultúra ami a tradicionális, kapitalista értékektől való elfordulást hirdette és a szabad szerelem, az LSD, illetve Janis Joplin mellett a keleti filozófiák felé nyitott. Sokan utaztak keletre találkoztak indiai gurukkal és yogikkal de viszonylag kevesen kerültek közülük kapcsoltba a buddhizmussal.
 
Zina kezébe került Láma Govinda könyve ami a kevés egyike volt az akkor nyugatiak számára is elérhető buddhista könyvnek és ez volt ami az utolsó lökést adta számára. Indiába utazott, hogy Ghoomban találkozzon a könyvből megismert tanító Domo Geshe Rinpocse a reinkarnációjával, aki maga is Domo Geshe Rinpocse névre hallgatott.
(Láma Govinda a mai Németországhoz tartozó területen születet a 19 század végén. Az egyetemi tanulmányai során ismerkedett meg a különböző vallási filozófiákkal, a 20-as években egy festő kolóniában él ahol mélyebben kezd foglalkozni a buddhizmussal majd keletre utazik, a 30-as években buddhista szerzetes lesz. Megszerzett tudása miatt tanítói felhatalmazást kap azaz láma lesz. Híres, kultikus könyve a Fehér felhők útján ami tibeti zarándoklatáról és tanítójával Domo Geshe Rinpocsével való megismerkedéséről szól. A könyv Magyarországon is ismert volt már a 70-es években. Nem azért mert beleesett az Aczél által meghatározott támogatott vagy tűrt kategóriába hanem mert lelkes amatőrök által magyarra fordított és írógéppel sokszorosított példányai keringtek a fiatal értelmiségiek között.)
 
A sors úgy hozta hogy Domo Geshe Rinpocse épp nem volt “otthon” és Zina Rachevsky-t összehozta a véletlen, tibeti menekülttáborból a Gompába kikapcsolódni érkezett, Lama Yeshe-vel és Lama Zopaval. Lama Yeshe és tanítványa a későbbi Láma Zopa a Tibetből átjutva, a menekülttáborban nagy erőkkel az angol nyelv tanulásába fogtak, mert úgy érezték egy elzárt kultúrából hirtelen egy idegen világba kerülve fontos lesz megértetniük magukat a lehető legtöbb emberrel. Angol tanár híján betanulták az angol szótár szavait és ez a kitartó magolás most jól jött. Egy véletlennek – és a jó karmájuknak – köszönhetően kezdődött az egész történet. Zinát Lama Yeshe később tanítványává fogadta s ha nem is az első nyugati volt akit Tibeti szerzetesek tanítottak – ahogy azt a Kopan kolostorban az első napon elmesélték nekünk – de az elsők között volt és sokat köszönhetnek neki a tibeti hagyományban. (Bizonyára akadnak olyanok is akiket nem jegyzett fel a történelem, de minimum Zina előtt volt Láma Govinda akinek a könyve a végső lépésre szánta el, Alexandra David-Neel aki a századelőn utazgatott Tibetben és első külföldi nőként bebocsájtást nyert Lhasaba is. Magyar vonatkozást is belevonva: Kőrösi is több évet töltött el a Zangla és Phugtal kolostorokban Ladakhban, miközben a Tibeti- Angol szótáron dolgozott)
Zina Daramshalaban (India) és később Boudhaban (Nepál) élve is sok amerikai és európai érdeklődőt irányított Lama Yeshéhez. 1968-ban Dharamshalában megkapta a beavatást és beállt buddhista nővérnek. 1969-ben megvette Kopanban a földet – akkor még messze a lakott területektől – ahol Láma Yeshe megalapította az első Gompát. 1971-ben megtartották az első egy hónapos kurzust 20 nyugati érdeklődőnek. Ma már évente majdnem ezer nyugati fordul meg Kopanban a több rövidebb és az azóta is rendszeresen megtartott novemberi egy hónapos kurzusokon. Zina 1973-ban 42 évesen halt meg a kolostorban tisztázatlan körülmények között. (egyes források szerint valószínűleg véletlenül megvett egy mérgezett növényt.)
 
Ani Karen – az egyik oktató a kurzuson – 1974-ben csatlakozott a Kopani kolostorhoz, ekkor még sátrakon osztozott az itt élő 20 nővér és szerzetes. Most a már Láma Zopa vezetése alatt álló Kopani kolostorban a dombtetőn 360 szerzetes él és 380 nővér a domboldalon lévő Khachoe Ghakyil Ling zárdában. Itt élik a nyugodt mindennapjaikat még: feláldozástól megmentett kecskék és tehenek, egy hat fős kutyafalka, egy macska aki legjobban a Dalai Lámának fenntartott helyen szeret aludni és Láma Zopa kicsit kivételezett személyes házi kedvencei két kis shitzu is. Mindenkinek megvan a napi elfoglaltsága : tanulnak, vagy a kisebbek tanítatásával foglalkoznak, a könyvtárban könyvesboltban vagy a kávézóban dolgoznak, szervezik a elvonulásokat, a Gompákat vezető szerzetesek meg akár a menedzserek mindenre odafigyelnek.
(a Gompakról a Levelek haza:Boudha bejegyzésben olvashatsz még)

 
 

Szóval, mi is részt vettünk egy kifejezetten nyugatiaknak szánt 10 napos kurzuson. A kolostorban 5 általános fő szabály van amit minden látogatónak követni kell: Ne ölj, ne hazudj, ne lopj, ne használj tudatmódosító szereket és tartózkodj a szexualitástól. Ezek szerintem teljesen normális kérések egy kolostorban – és némelyik az életben is. Ezen felül az elvonulás egyik szabálya vagy inkább kérése volt hogy ne használjunk telefont, internetet, semmit ami a külvilág felé nyitna illetve ne olvassunk regényeket ne nézzünk filmeket mert magunkkal kell foglalkozni az elkövetkezendő napokban és ezek a kommunikációk, külső ingerek megzavarhatnak. Ezt erősítve minden nap tartanunk kellett egy pár órás teljes csendet is amikor nem beszélgethettünk még egymás közt sem. Mivel minden szexualitás ki van zárva a kolostor falain belül – amibe beletartozik a kurzuson résztvevő lányok túl sokat mutató öltözködése is – a nők és férfiak külön szálláson laknak mégha hivatalosan házastársak is. Tehát esélyünk sem lett volna Zolival… A kurzus alapárában a közös szállás van benne, de némi ráfizetésért lehet előre foglalni a különböző szállásformák közül. Zoli a közös fürdőszobás, négyágyas közös szállást választotta és két amerikai és egy japán fickóval volt 10 napig négy négyzetméteren. Én egy hong kong-i és egy szingapúri lánnyal osztoztam egy háromágyas saját fürdőszobás luxusszobán. A 121 fős csapat meglehetősen internacionális volt: a legtöbben Ausztráliából és Amerikából illetve Németországból érkeztek, de voltak páran Argentínából, Chilléből, Izraelből, Svájcból, Ausztriából, Brazíliából, Japánból, Kanadából, Indiából, Szingapúrból, Hong Kongból, Ciprusról és volt egy orosz fiú és cseh lány is a két magyaron azaz rajtunk kívül akiket biztosan tudok.

 

A kurzuson általános alapokat adó tanításokat kaptunk és meditációkat végeztünk. A két oktató Ani Karen és Ani Susan két nyugati a 70-es években csatlakozott nővér volt. A napirendet – a kezdéseket és a szüneteket is – szigorúan és percre pontosan mindkettejük betartotta. Egy-két menedzsert a volt munkahelyeimről szívesen elküldenék ide amolyan „time management” tréning gyanánt…
Az ébresztő minden reggel 5:45-kor volt az ablakok alatt rázott a kiscsengő hangjára. A szerzetesek korábban kelnek egy jó nagy gongra, mivel nekik reggel fél hattól már „dolog” (Puja) van … szóval 5-körül én már mindig fent voltam. A reggeli elkészülés mellett ha volt kedve és ideje az embernek elballaghatott a konyhára egy teáért. Mi csak hárman osztoztunk a fürdőn de ahol 25-en ott kihívás lehetett elkészülni és 6:30-ra a Chenrézi Gompa nagy teremében lenni. (nekem az is könnyebbség volt hogy a szobám ugyanabban a Gompában volt.) 6:30-tól egy óra meditáció, aztán reggeli. 9:15-től tanítás 11:30-ig. Ebéd és szabadidő pihengetésre olvasásra. 15:00-tól tanítás 17:00-ig aztán tea szünet. 18:00-tól meditáció 18:45-ig aztán vacsora. 19:45-tól meditáció 20:45-ig aztán alvás. Este kilenctől másnap ebéd végéig csendkirály (ha kibírtad).
Az utolsó két napban változott egy picit a program: csak meditáció volt és egész napos csend.

 

A kolostor (ovo-laktó) vegetáriánus étrendet biztosít a résztvevőknek és az ott lakóknak. Szúnyogot sem ölnek így hát nem meglepő, hogy csirkét sem tesznek az asztalra. Egyedül a kutyák és a macska mentesülnek a zöldséges éttrend alól. A kaja reggelenként a harmadik naptól már szörnyen unalmas volt a mindennapi zabkásával vagy tejbegrízszerű cuccal amibe hogy feldobja valami tehettél müzlit. Ellenben az ebédek és a vacsorák fantasztikusak voltak.
Mindenféle éppen termő idényzöldségből és tofuból nagyon egyszerűen és ízletesen elkészített raguk, curryk, levesek, pakora és saláták rizzsel, csapatival és az elmaradhatatlan dhalal.

 

A nagy többség nem azért volt ott mert a mahayana vonalat szigorúan gyakorló reggelente mantrákat kántáló buddhista szeretne lenni, hanem mert meg akarta érteni a filozófiát a gyakorlatokat, valamint követni azt a mindennapokban. Megtanulni boldognak és kiegyensúlyozottnak lenni, nem stresszelni és nem szenvedni ha valami nem úgy van vagy sikerül ahogy elképzeltük, nem ragaszkodni és elutasítani az érzelmeket hanem elfogadni és megismerni magadat a valódi énedet. Ennek tudatában és ezt teljesen tiszteletbe tartva tartják meg a kurzusokat a kolostorban. Sokan más vallásokba vetett erős hittel érkeznek. A buddhizmus teljes mértékben tiszteletben tartja a világ többi vallását, Jézust és Mohamedet is nagy bódhisatvának ( megvilágosodott embernek) tartja. Ezzel a kurzussal a hívők nem tagadják meg a hitüket sőt valakit az itt kapott magyarázatok segítenek és visznek közelebb az Istenéhez.

 

Az utolsó este egy harminc év után kilépett szerzetest, hívott meg Ani Karen hogy tartson egy előadást. Érett gondolkodásra vall. David farmerre cserélte a leplet, a tibeti hagyományokkal megkötött szerzetesi életet maga mögött hagyta de a dharmagyakorlást nem adta fel, az ugyanúgy a mindennapjai része. Nem a filozófiát kérdőjelezte meg, nem az alapértékektől fordult el hanem a tibeti kulturális csomaggal együtt kapott, a hiedelmekbe ágyazott buddhista vallást szeretné lecsupaszítani a „tiszta dharmára”.
Sok nagy tanító aki a nyugatot járja vagy már ott él jött rá, hogy legtöbb nyugati embernek erre az egyszerűbb, direktebb vonalra van szüksége és ad kézzel foghatóbb tanításokat, ír direkt a világ arra a felére szánt könyveket.

 
 

A nyugatra nyitás szimbólumaként értelmezhető Láma Yeshe utolsó “akciója”. Reinkarnációját halála után Spanyolországban találták meg a kutatására indult szerzetesek. Láma Özel az FMTP szervezet két spanyol tagjának gyermekeként látta meg a napvilágot. A hagyományos buddhista tanulmányok mellett a filmművészeti egyetemen végzett Spanyolországban A buddhista filozófiát nem hagyományos tanítások segítségével hanem a film világán keresztül szeretné a nyugati világban ismertebbé tenni. Ani Susan így zárta le a történetet : “Mivel Láma Yeshe egy nem mindennapi és elég formabontó szerzetes volt egyáltalán nem meglepő hogy Láma Özel így gondolkodik és filmes láma lett.”
(Érdekesség: állítólag Láma Yeshe formabontó nyugatra újjászületésének történetéből merített Scorsese a Kis Buddha forgatókönyvének megírásakor. A filmben a nagy tanító egy amerikai kisfiúban született újjá.)







4 hozzászólás a bejegyzéshez

Imádom olvasgatni ezeket. Köszönöm :-)))))

y6DWZk It as difficult to find well-informed people in this particular subject, but you sound like you know what you are talking about! Thanks

xuOm8I Perhaps You Also Make A lot of these Slip ups With the bag !



szólj hozzá !









 

Protected by WP Anti Spam